— Feyd emlékszik rá — mondta a báró. — Folytasd!

Piter vállat vont.

— Ha minden a terv szerint megy — mondta —, a Harkonnen-ház alhűbéri jogot kap az Arrakisra egy standard éven belül. A nagybátyád rendelkezik majd a joggal. Az ő személyes megbízottja uralkodik majd az Arrakison.

— Még nagyobb hasznunkra — mondta Feyd-Rautha.

— Úgy bizony — mondta a báró. Magában hozzátette: Így is lesz igazságos. Elvégre mi szedtük ráncba az Arrakist… leszámítva azt a néhány korcs frement, akik a sivatag peremén bujkálnak… meg pár jól kezelhető csempészt, akik szinte ugyanolyan szorosan kötődnek a bolygóhoz, mint a bennszülött munkaerő.

— És a Nagy Házak tudni fogják, hogy a báró végzett az Atreidesekkel — mondta Piter. — Tudni fogják.

— Tudni fogják — mondta szinte suttogva a báró is.

— És az a legszebb — tette hozzá Piter —, hogy a herceg is tudni fogja. Máris tudja! Máris érzi, hogy szorul a hurok.

— Való igaz — mondta a báró, és egy csepp szomorúság volt a hangjában. — Akár akarja, akár nem, tudnia kell… szegénynek!

A báró megmozdult, otthagyta az Arrakis-glóbuszt. Ahogy kilépett az árnyékból, mintha hirtelen testet öltött volna — hatalmas, gigantikus kövér testet. Sötét köntösének redői alatt az alig látható kiemelkedések arról árulkodtak, hogy a rengeteg hájat részben a testéhez erősített hordozható szuszpenzorok tartják. Ténylegesen úgy kétszáz standard kilót nyomhatott, de a lába nem bírt volna el ötvennél többet.

— Éhes vagyok — mondta dörgő hangon, gyűrűkkel ékes kezével megdörgölte duzzadt ajkát, és zsírpárnáktól övezett szemével lenézett Feyd-Rauthára. Hozass ételt, drágaságom! Együnk egyet, mielőtt lepihenünk!

Ahogy Késes Szent Alia mondotta: „A Tisztelendő Anyának egyesítenie kell magában a kurtizán fortélyos csáberejét a szűz istennő érinthetetlen fenségével, dinamikus egyensúlyban tartva e tulajdonságokat mindaddig, amíg fiatalságának ereje engedi. Mert amikor a fiatalság és szépség elmúlik, rájön majd, hogy a kettő közötti hely, melyet addig feszültség töltött ki, a ravaszság és találékonyság kútfője lett.”