— Nagyon jó. Úgy látom, a világűr hosszú, magányos éjszakáit a könyvek böngészésével tölti. Most pedig pontosítsuk a két fogalom közti különbséget, mert ez a beszélgetésünk alapja. Az ethos elválaszthatatlanul hozzákapcsolódik egy adott társadalomhoz, nem lehet tőle elkülöníteni, mert akkor értelmét veszti. Egyetért ezzel?
— Nos…
— Egyet kell értenie, hiszen ez az ön definíciójából következik. Társadalmi normák nem léteznek társadalom nélkül, hiszen az emberek egymás közötti viszonyát jelentik. Nem?
Mikah bizonytalanul, de egyetértőn bólintott.
— Most, hogy ebben megegyezik a véleményünk, azt hiszem, tovább léphetünk. Az etika, az ön definíciójának megfelelően, általánosan fogalmazza meg a társadalmi szabályokat. Tehát, ön szerint, az etika törvényei abszolút értelműek, és valamennyi társadalomra érvényesek.
Egyetemesek, mint a gravitációs törvények.
— Nem tudom követni. .
— Számítottam rá. A magafajta emberek, amikor az egyetemes törvényekről fecsegnek, sohasem veszik figyelembe a kifejezések pontos jelentését. Azt hiszem, a természettudományok fejlődésével kapcsolatos ismereteim kissé hiányosak, de azt tudom, hogy az első gravitációs törvény egy zuhanó test megfigyelésén alapult. A testre hatott egy erő, amely egységnyi idő alatt meghatározott sebességre gyorsította. Ez törvényszerűség, de ki kell egészítenünk azzal, hogy „azon a bolygón”. Különböző gravitációs erővel rendelkező bolygókon a test gyorsulása eltérő eredményt mutat. A gravitációs törvény formulája a következő:
mM F = ——— d2— Ez alapján meghatározható a gravitációs erő mértéke bárhol a világegyetemben. A törvény megmásíthatatlan és mindenütt alkalmazható. Ha tud mondani igazi etikai törvényeket, akkor azoknak is ugyanilyen egyetemes érvényűeknek kell lenniük. Alkalmazhatók a Cassylián, a Pyrruson vagy bármelyik bolygón, bármilyen társadalomban. Most jutottunk el az ön álláspontjához.