Mikah szeme kerekre nyílt.

— Ismeri Lull írásait?

— Hogyne — jelentette ki Jason fölényesen, holott a polcon korábban megfigyelt könyvek közül csak erre emlékezett, az idétlen címe miatt. — Hadd kukkantsak bele, és elmagyarázom, mire gondoltam. — Igyekezett természetes hangon beszélni, bár tudta, hogy az a pillanat közeledik, amit olyan gondosan előkészített.

Elgondolkodó arccal szürcsölte a teáját.

Mikah Samon levette a könyvet a polcról, és átnyújtotta. Jason belelapozott.

— Igen… ez az. Szinte tökéletesen példázza az ön gondolkodásmódját. Szereti Lull műveit?

— Kimondhatatlanul — felelte Mikah ragyogó szemmel.

— Minden sora valóságos élmény. Szinte árad belőle az Igazság, amelyet a modern kor zűrzavaros világában már elfelejtettünk. A misztikum és a valóság közötti összefüggések magyarázata. A jelképek értelmezése kristálytiszta logika alapján.

— Szerintem semmit sem magyaráz meg — rázta a fejét Jason. — Csak játszik a szavakkal. Kiválaszt egy fogalmat, elvonatkoztatja, majd kapcsolatba hozza más fogalmakkal. A tények nem felelnek meg a valóságnak, ezért értelmüket vesztik. Ez a kulcspontja a kettőnk világa közti különbségnek. Maga az értelem nélküli fogalmak világában él, és ezért elszakadt a valóságtól. Az én világom tényeken alapul, amelyek egytől egyig valóságosak, bizonyítottak, megcáfolhatatlanok és örök érvényűek. Léteznek.

— Mondjon egyetlen megcáfolhatatlan tényt! — szólította fel Mikah csendesen.

— Látja azt a vastag, zöld könyvet a konzol előtt? Az olyan tényeket tartalmaz, amelyeket ön is elfogad, és igaznak tart. Minden sora aranyat ér. Kérem, nyújtsa ide!

— mondta Jason fellelkesülve, és Mikah gyanútlanul besétált a csapdába. Jason felé nyújtotta a könyvet, amely olyan vastag és nehéz volt, hogy mindkét kezével kellett tartania.