— Én vagyok a Nagy Isten Om — szögezte le a teknősbéka fenyegető és óhatatlanul halk hangon —, és te nemsokára roppant szerencsétlen pap leszel. Menj és hozd őt ide!

— Novícius — helyesbített Tesveer.

— Mi?

— Novícius, nem pap. Nem engedik, hogy én…

— Hozd őt ide!

— De nem hiszem, hogy a Cenobiarcha bármikor idejönne a konyhakertbe — jelentette ki Tesveer. — Nem hiszem, hogy egyáltalán tudja, mi is az a dinnye.

— Ez engem nem érdekel — közölte a teknősbéka. — Most nyomban hozd őt ide vagy különben rengeni fog a föld, a hold olyan lesz, mint a vér, mocsárláz és kelések fogják kínozni az emberiséget és különféle csapások fognak bekövetkezni. Komolyan mondom — tette hozzá.

— Meglátom, mit tehetek — mondta Tesveer elhátrálva.

— És a körülményekhez képest nagyon is méltányos vagyok! — kiáltotta utána a teknősbéka.

— Jelzem, nem énekelsz rosszul! — fűzte hozzá utógondolatként.

— Hallottam már rosszabbat! — miközben Tesveer piszkos csuhája eltűnt a kapuban.

— Azt az időt juttatja eszembe, amikor az a járvány tombolt Pszeudopoliszban — folytatta halkan, ahogy a léptek nesze elenyészett. — Micsoda jajveszékelés és fogak csikorgatása volt ott, igen. — Sóhajtott. — Nagyszerű idők! Nagyszerű idők!

Sokan éreznek elhivatottságot a papi pályára, de amit valójában hallanak, az egy belső hang szólongatása: „Fedél alatt végezhető munka nehéz emelgetések nélkül, földműves akarsz lenni, mint apád?”

Míg ellenben Tesveer nem csupán hitt. Ő tényleg Hitt. Az ilyesmi általában zavarba ejtő, amikor megesik egy istenfélő családban, de Tesveernek nem volt mása egy nagyanyán kívül és ő is Hitt. A nagymama úgy hitt, ahogy a vas hisz a fémben. Olyan asszony volt, akinek jelenlétét egy egyházközségben minden pap rettegi, aki ismeri az összes éneket, az összes prédikációt. Az Omniai Egyházban épp csak eltűrték a nőket a templomban, ahol aztán teljesen némák kellett maradjanak meg jól bebugyoláltak a pulpitus mögötti saját részükön arra az esetre, ha az emberi faj felének látványa a gyülekezet férfitagjait arra késztetné, hogy hangokat halljanak, nem igazán eltérőeket azoktól, amelyek Nhemrot Testvért zaklatták, álmában és ébren egyaránt.