A nő mindig a kanyonhoz vezető út melletti fehér házban vár rá. Gyertyákkal. Borral. Mattfehér testén sötét gyöngyruha — a fekete gyöngyök olyan puhán és simán feszülnek a tökéletes fehérséghez, a combjaihoz, akár egy kígyó hasához a foltok.
A távolban a gyapjútakaró alatt a férfi kezei megmozdulnak.
Később, ahogy egy másik álom felé sodródik, a párnája alatt egyszer felbúg a telefon.
— Igen?
— Visszaigazoljuk a San Francisco-i járatra történt helyfoglalást — mondja valaki. Vagy egy nő, vagy egy gép. A férfi megérint egy gombot, feljegyzi a járatszámot, jó éjszakát kíván, majd a sötétítő függönyök mellett beszitáló fényben lehunyja a szemeit.
A nő fehér karjai a teste köré fonódnak. A szőkesége örökkévaló. A férfi elalszik.
2. Cirkálás a Stukkerfejjel
Az IntenSecure minden harmadik műszakban rendbetetette a kocsijait, — egy hatalmas, speciális autómosóban intézték a dolgot, Colby mellett — pedig a húsz réteg kézzel felvitt nedves, szalmasárga viaszréteg miatt az ember nem is koszolhatta össze őket igazán.
Azon a novemberi estén, amikor a Vágyköztársaság megszüntette fegyveres járőri karrierjét, Berry Rydell a kelleténél egy kicsit korábban érkezett.
Szerette az autómosó szagát. A mosóautomatába valami rózsaszínű anyagot szórtak, ami leoldotta a kocsikról az utakon rájuk rakódott koszréteget — ennek a szaga egy nyári munkát juttatott eszébe, amit Knoxwille-ben vállalt az utolsó iskolaév után. A meló annyi volt, hogy kint a Jefferson Davis-en le kellett vakarniuk a régi Safeway házait. Az építészek azt akarták, hogy tiszták legyenek a salakbeton falak — a legtöbbjük valóban szürke volt, de a panelek illesztésében, meg a repedésekben itt-ott maradt egy kevés a régi rózsaszín festékből. Az építészek különben Memphisből érkeztek, állandóan fekete öltönyt, meg fehér gyapjúinget hordtak.