— Velem tartasz-é, Arren?

— Amikor atyám elindított idevezető utamon, ezt mondta búcsúzóul: „Attól félek, sötét idők köszöntenek a világra, vészterhes idők. Ezért küldelek téged, bárki más helyett. Te képes leszel eldönteni, hogy a Bölcsek szigetének segítségét kérjük szorult helyzetünkben, vagy éppen Rosszán segítő kezét kell fölajánlanunk neki!” Ezért hát, ha szükség van rám, azért vagyok itt, hogy rendelkezésre álljak.

E szavaira a főmágus mosolya volt az egyetlen válasz. Melegség sugárzott ebből a mosolyból, bár csupán egy pillanatig tartott az egész.

— Látjátok tehát? — fordult Kóbor a hét varázslóhoz. — Talán adhatnának e szavakhoz bármit az évek vagy akármilyen varázsigék?

Arren érezte, hogy erre a többiek jóváhagyó pillantást vetnek felé, bár szemükben ott tükröződött még a tűnődés és a kétely. A Hívó szólalt meg ekkor, ívelt szemöldöke arcának különös fintorától csaknem kiegyenesedett.

— Nem értem az egészet, uram. Hogy neked útra kell kelned, rendben van. Már ötödik éve vagy közénk bezárva. De azelőtt mindig magányos voltál, egyedül jártál minden utadon. Miért óhajtasz most mégis útitársat?

— Régen sohasem kellett segítség — felelte Karvaly, pici fenyegető vagy inkább gúnyos éllel a hangjában. — S ráadásul most megfelelő társat találtam. — Valami agresszív erő vibrált körülötte, a hosszú Hívó ezért nem is kérdezett többet, bár a fintor nem tűnt el a képéről.

Ám a szelíd szemű, bölcs és türelmes ökörhöz hasonlóan jámbor Fűmester fölemelkedett székéből teljes, lenyűgöző magasságában.

— Menj csak, uram — mondta —, vidd a fiút. És kísérjen utadon mindnyájunk bizalma!

Egyenként a többiek is hozzájárulásukat adták, nyugodtan, majd egyesével, kettesével távoztak, mígnem csak a Hívó maradt ott a hét közül.

— Karvaly — szólt —, én nem kételkedem döntésed helyességében. Csak annyit mondok: ha igazad van, ha megbomlott az egyensúly, és nagy bajok közelegnek, akkor a gázlóri vagy a Nyugati Peremvidékre, sőt talán még a világ végére tett utazás sem lesz elegendő. Magaddal viheted-é mindeme helyekre a társadat, és helyesen cselekszel-é, ha így teszel?