Lockridge csak suttogni tudott.

— Miért teszi?

A nő felvetette a fejét. Hosszú fürtjei hátrahullottak, és Lockridge egy apró, átlátszó gombot pillantott meg a bal fülében. Nagyothalló készülék? Valahogy az a gondolat, hogy a nő gondban van és ő sem tökéletes, felmelegítette. A falak, amik a világtól elválasztották, ledőltek, és ő ott ült a tavaszi napsütésben.

— Mondjuk úgy, hogy hiba ketrecben tartani egy oroszlánt — válaszolta Miss Darroway. Nem kacérkodott; szavai komolyan csengtek.

Újra felöltötte álarcát. Laza tartásban ült, és hűvös hangon folytatta.

— Azonkívül, segítőre van szükségem. A feladat veszélyes. Maga sokkal alkalmasabbnak látszik, mint valami slogg, akit az utcáról bérelhetek. A fizetségben nem leszek fukar.

— Kisasszony — hebegte —, én nem akarok fizetséget… egyáltalán semmiért.

— Utazási költségre legalább szüksége lesz — mondta neki. — Közvetlenül a tárgyalás után Ellsworth-tól kapni fog egy borítékot; egy csekkel és az utasításokkal. Addig is, egy szót se szóljon rólam senkinek. Ha kérdezik, ki pénzeli a védelmét, mondja, hogy egy gazdag, távoli rokona. Világos?

Csak később, amikor megpróbált kihámozni valami értelmet az egész fantasztikus ügyből, ötlött fel benne, hogy a nő esetleg valami bűnöző, de nem tudta elhinni, hogy az lenne. Ám ekkor csak azt tudta, hogy parancsot kapott, és némán bólintott.

Miss Darroway felállt. Lockridge is feltápászkodott.

— Nem jövök többet ide — mondta a nő. Megragadta a férfi kezét, és gyorsan, keményen megszorította. — Amikor kiszabadult, találkozunk újra, Dániában. Most isten önnel, és fel a fejjel!

Lockridge addig bámult utána, míg el nem tűnt, aztán a kezét nézte, ahol a nő megérintette.

2.

Szeptember 14-én, állt a levélben, reggel kilenckor. Lockridge korán ébredt, nem tudott visszaaludni, így hát hosszú sétára indult. Úgyis búcsút akart mondani Koppenhágának. Bármilyen munkát is szán neki Storm Darroway, aligha itt lesz, hiszen azt a megbízást kapta, hogy vásároljon túrafelszerelést két személyre, egy karabélyt meg egy pisztolyt, és ő beleszeretett a városba.



7 из 209