A terminál mögött álló japán nő ránézésre néhány évvel verte az öreg Deane-t, de a tudomány áldásaiból így sem juthatott sok neki. Case előszedte zsebéből új yenjeinek megfogyatkozott kötegét, és felmutatta:

— Fegyvert akarok vásárolni.

A nő egy késekkel megrakott polc felé mutatott.

— Nem — felelte Case —, nem szeretem a késeket.

A nő erre a pult alá nyúlt, és kiemelt onnan egy hosszúkás dobozt. Sárga kartonfedelére kiterjesztett csuklyájú, összetekeredett kobra elnagyolt ábráját nyomták. Nyolc egyforma, papírkendőbe csavart hengert tartalmazott. A férfi figyelte, ahogy a májfoltos barna ujjak az egyikről lehántják a burkot. A nő feltartotta a tárgyat, hogy szemügyre vehesse: matt acélcső, egyik végén bőrszíjjal, a másikon egy kis bronzgúlával. A nő egyik kezével megmarkolta a csövet, a másikkal mutató- és hüvelykujja közé fogta a gúlát és meghúzta. Szorosan felcsévélt, olajosan csillogó tekercsrugó háromrészes teleszkópja csusszant ki, és záródott.

— Kobra — mondta a nő.

Ninsei reszkető neonjain túl az ég szürkébb árnyalatra váltott. A levegő is fojtóbb lett, úgy tűnt, ma éjjel fogai vannak: a tömeg fele szűrőmaszkot viselt. Case egy nyilvános vécében tíz percig vesződött azzal, hogy megpróbálta alkalmas helyre rejteni kobráját. Végül beérte annyival, hogy a nyelét farmerjének övrészébe gyömöszölte, így a cső keresztben állt a gyomrán; a gúla alakú ütőhegy mellkasa és viharkabátjának bélése között lengett. Úgy érezte, már az első lépésnél a járdán fog csattani az egész, de a közérzete jobb lett tőle.

A Chat nem volt kimondottan az üzletelők bárja, de hétköznapokon inkább a hasonszőrű vendégeket vonzotta. Pénteken és szombaton más volt a helyzet. A törzsvendégek legtöbbje ugyan akkor is ott lebzselt, de szinte elvesztek a beözönlő tengerészek és a rájuk utazó specialisták között. Átvergődve az ajtón, Case Ratzot kereste tekintetével, de a csapos nem mutatkozott. Lonny Zone, a bár törzsstricije merev, atyai érdeklődéssel figyelte, amint egyik nője épp egy fiatal matrózzal készült megegyezni. Zone a japánok által „Felhőtáncos”-nak nevezett hipnotikus szer rabja volt. Elkapva a strici tekintetét, Case intett neki, hogy jöjjön a bárpulthoz. Zone lassan nyomakodott közelebb a tömegben, hosszú arca bágyadt volt és nyugodt.