— Igen — felelte fagyosan a törpe. — Tudom. Az apja váltott velem egy-két szót. — És az anyja is a te anyáddal, fűzte hozzá magában, s aztán ő váltott velem szót. Rengeteg szót.

Nem mintha nem kedvelnének téged, derék legény vagy és jó munkás, nagyszerű vő lesz belőled. Négy vő, az a gond. És a lány még különben is csak hatvanéves. Ez nem illendő. Nem helyes.

Hallott olyan gyerekekről, akiket farkasok neveltek föl. Eltűnődött, hogy vajon a falkavezérnek kellett-e valaha is ilyen kényes problémát elrendeznie. Talán elvitte a kölyköt valami csöndes tisztásra és azt mondta, Figyelj, fiam, esetleg elmerengtél már, miért nem vagy olyan szőrös, mint mindenki más…

Már megvitatta az ügyet Mr. Kenceficivel. Derék, szolid ember az a Kencefici. Na persze, ismerte az apját is. Meg a nagyapját is, most, hogy jobban belegondol. Az emberek láthatólag nem túl tartósak, valószínűleg attól a rengeteg erőfeszítéstől, hogy olyan magasra kell pumpálják a vért.

— Hát ez tényleg gond, király

— Jelzem, derék gyerek — felelte a király. — Becsületes jellem. Megbízható. Nem kifejezetten lángelme, de ha mondod neki, hogy csináljon meg valamit, nem nyugszik, míg el nem végezte. Engedelmes.

— Levághatná a lábát — javasolta Kencefici.

— Nem a lába az, ami gondot fog okozni — jegyezte meg sötéten a király.

— Á! Na, igen. Nos, abban az esetben, le…

— Nem.

— Nem is — értett egyet Kencefici elgondolkozva. — Hmm. Hát, akkor azt kellene csinálni, hogy egy időre elküldi. Hadd keveredjen emberek közé. — Hátradőlt. — Ami magának itt gondot okoz, király, az egy kacsa — fűzte hozzá sokat tudóan.

— Nem hinném, hogy ezt meg kéne mondjam neki. Úgy áll a dolog, hogy azt sem hajlandó elhinni, hogy ember.

— Úgy értettem, hogy egy csirkék közt fölnövekedett kacsa. Jól ismert tanyaudvari jelenség. Rájön, hogy rohadtul nem tud csipegetni és nem tudja, mi az az úszás. — A király udvariasan hallgatta. A törpék nem foglalkoznak különösebben mezőgazdasággal. — De csak küldje el, hogy lásson egy csomó másik kacsát, engedje, hogy bevizezze a lábát, és többé nem fog jércék után futkosni. És máris, hogy úgy mondjam, Bob a bácsikája.