Amikor kiléptek az Őrházból, látták, hogy a borkimérés falához létrát támasztottak. A tetején egy testes férfi káromkodott a bajsza alatt, miközben a világító cégérrel küszködött.

— Az E az, ami nem működik rendesen — kiáltott föl neki Kadar.

— Mi?

— Az E. És a T serceg, amikor esik. Ideje, hogy megjavítsák.

— Megjavíccsák? Ó! Igen. Megjavíccsák. Pont azt csinálom, úgy bizony. Megjavítom.

Az őrök eltocsogtak a tócsákon át. Őrtorony Testvér lassan ingatta fejét, aztán figyelmét újfent csavarhúzójának szentelte.

Olyan férfiakat, mint Nobbs káplár, minden fegyveres erőnél találhatni. Noha általában enciklopédikus ismereteik vannak a Szabályzat aprólékos részleteiről, szerét ejtik, hogy sose léptessék őket elő egy esetleges káplári rangnál följebb. Nobbs hajlamos volt a szája sarkából beszélni. Szünet nélkül dohányzott, de a bizarr dolog az, Murok már észrevette, hogy a Nobby által szívott cigaretták gyakorlatilag azonnal csikké válnak, ám csikkek is maradnak korlátlan ideig vagy ameddig a füle mögé nem dugja őket, ami afféle nikotin elefánttemető. Azon ritka alkalmakkor, amikor kivette a cigarettát a szájából, tenyerébe rejtve tartotta.

Kis termetű, karikalábú férfi volt, s határozottan hasonlított egy olyan csimpánzhoz, amit sose hívnak meg a teadélutánokra.

Életkorát nem lehetett meghatározni. De cinizmusban és általános életuntságban, ami az egyéniség afféle radiokarbon-kormeghatározása, hozzávetőleg hétezer éves lehetett.

— Kellemes kis szám, ez az útvonal itt — jegyezte meg, amikor egy nedves utcán ballagtak végig a kereskedők negyedében. Megnyomott egy kilincset. Zárva volt. — Ne tágíts mellőlem — fűzte hozzá —, és majd gondoskodom arról, hogy minden rendbe’ legyen veled. Na most, próbáld meg lenyomni sorba’ a kilincseket az utca másik oldalán.

— Á! Értem, Nobbs káplár. Meg kell nézzük, hogy nem hagyta-e valaki nyitva a raktárát — bólogatott Murok.