— És lefogadom, hogy Joe még így is megelőz. A nagydarab ember megkönnyebbülve elmosolyodott.

— Én mégis szeretném, Bill, ha valaki mást vinne magával. — Olyan emberre van szükségem, aki már járt lenn, és mindketten nem mehetünk. Ami pedig dr. professzor Myron őrmestert illeti, Laura szerint még mindig két kiló felesleg van rajta, és ezen az sem segített, hogy levágta a bajuszát.

— Ki lesz a harmadik?

— Még nem döntöttem. Laurától függ. — Ő maga akar menni.

— És ki nem akar? De ha ő fogja vezetni saját alkalmassági rangsorát, kissé gyanakodni fogok.

Amikor Mercer korvettkapitány, papírjait összeszedve, kiment a kabinból, Norton kis irigységet érzett. Csaknem az egész legénység — becslése szerint legalább a 85 %-uk — kialakított valamiféle érzelmi kötődést. Olyan hajókról is tudott, ahol a kapitány is ezt tette, ám ő nem tartozott ezek közé. Bár az Endeavour fedélzetéri a fegyelem elsősorban képzett és intelligens emberek kölcsönös tiszteletén alapult, a parancsnoknak még valamire szüksége volt ahhoz, hogy kihangsúlyozza pozícióját. Felelőssége egyedüli volt, még a legjobb barátaitól is megkövetelt bizonyos elkülönülést. Bármely szoros kapcsolat magában rejthette a protekcionizmus veszélyét. Ezért nem nézték jó szemmel a két rangfokozatnál nagyobb különbséggel rendelkezők közti viszonyt. Ettől eltekintve a hajón szolgáló kétnemű legénység szerelmi életére vonatkozó egyetlen szabály a következő volt: «Ne a folyosón csinálják, nehogy megijesszék a majmokat.»

Négy szupercsimpánz volt a hajón; az elnevezés pontatlan, mert a legénység nem emberi tagjai valójában nem csimpánzok voltak. Óriási előnyt jelentett zéró gravitációnál a kapaszkodó farok — minden olyan kísérlet, amely ezt az előnyt embereknél akarta alkalmazni, zavarba ejtő kudarcot vallott.