Blackie, Blondie, Goldie és Brownie családfája az Ó— és Újvilág legintelligensebb majmaiból és a természetben elő nem forduló szintetikus génekből tevődött össze. Felnevelésük és oktatásuk minden bizonnyal belekerült annyiba, mint egy átlagos űrhajósé — de megérte. Egyikük sem volt több, mint 30 kiló, félannyit ettek és félannyi oxigént fogyasztottak, mint egy ember, ugyanakkor 2,75 ember helyett végeztek háztartási munkát: egyszerű főzést, szerszámhordozást és tucatnyi más rutinmunkát.
Ez a 2,75 az intézet adata volt, számtalan idő-mozgáselemzés alapján számították ki. Maga a szám meglepőnek, olykor hihetetlennek tűnt, de reálisnak bizonyult, hiszen ezek a majmok örömmel dolgoztak napi tizenöt órát, és a legalacsonyabbrendű, legegyhangúbb feladatokat sem unták meg. Ily módon felmentették az embereket a hajón létfontosságúnak számító ilyen jellegű munkák alól.
Legközelebbi rokonaikkal ellentétben az Endeavour majmai szelídek, engedelmesek voltak, még kíváncsiskodni se szerettek. Az a tény, hogy nem volt nemük, kiküszöbölt bizonyos kellemetlen viselkedésbeli problémákat, s mert bölcsen növényevőkké nevelték őket, nagyon tiszták voltak, s egy cseppet sem büdösek. Ők lehettek volna a tökéletes háziállatok, csak éppen senki se tudta megfizetni őket.
Kétségtelen hasznuk ellenére a majmok léte az űrhajón felvetett bizonyos problémákat is. Külön lakóhelyet kellett kialakítani a számukra, ezt nevezték «Majomház»-nak. Itt mindig makulátlan tisztaság volt, berendezése magában fogJalta a tévét, különféle játékszereket és a programozott oktatógépet is. A baleset elkerülése érdekében nem mehettek a hajó géptermeibe; a bejárati ajtókat pirosra festették, ugyanakkor a majmokat oly módon képezték ki, hogy ezt a vizuális korlátot pszichológiailag lehetetlen legyen átlépniük.
Itt volt még a kommunikáció problémája.