Turner kihúzta a porvédő dugaszt a füle mögötti csatlakozóból, és beillesztett egy mikrosoft-szilánkot. A spanyol nyelv szerkezete üvegtoronyként szilárdult meg a tudatában, láthatatlan kapuk fordultak meg pántjaikon a jelen és a jövő idő, a feltételes mód és a befejezett múlt körül. A nőt a szobában hagyta, átvágott az Avenidán, és bement a piacra. Gyékénykosarat vásárolt, néhány doboz hideg sört, szendvicseket és gyümölcsöt. Útban visszafelé egy napszemüveget is vett az árustól az Avenidán.

Egyenletes sötétbarnára sült mindenütt. A hollandus átültetési műtétje után maradt szögletes betoldás eltűnt, a nő pedig ráébresztette testének egységére. Amikor reggelente a fürdőszobai tükörben belenézett a zöld szempárba, már magáénak tudta azt; álmait immár nem zavarta a hollandus ízetlen tréfálkozása és száraz köhécselése. De néhanapján még mindig megjelentek álmaiban India töredékei, egy általa alig ismert ország fénylő foszlányai, Chandni Chauk, a sült kenyér és a por illata…

A romos szálloda maradványai az öböl kanyarulatához tartó út első negyedénél álltak. A hullámverés ezen a részen erősebb volt, minden robaj detonációként visszhangzott. Errefelé vonszolta most Allison; szeme sarkának összehúzódása valami újat sejtetett.

Sirályok rebbentek fel, amint kéz a kézben végigkaptattak a parton, hogy bepillanthassanak az üres bejáraton túli árnyékba. A megsüppedő homokkal a szerkezet homlokzata is leroskadt, falai elenyésztek. A szintpadlózatok szabadon csüngtek alá ujjnyi vastag acélinakon, mint holmi roppant zsindelyek, mindegyik más-más színű és mintázatú csempével borítottan.

HOTEL PLAYA DEL M — hirdették a gyerekes, tengeri kagylókból formált nagybetűk az egyik betonív felett.

— Mar — egészítette ki a férfi, bár a mikrosoftot már rég kivette.

— Elmúlt — mondta a nő, s belépett a boltív alá, az árnyékba.