Néne horkantott. — Tehetsz, ami csak tetszik, semmi kétség — közölte. — Biztos vagyok benne, hogy a külrészeken mindenféle furcsa dologban lelik kedvük a népek. De tudod, hogy mit mondanak azokról a nőkről, akik vörös csizmát hordanak.

— Addig semmi baj, amíg azt is mondják róluk, hogy száraz marad a lábuk — vágta rá Ángyi vidáman. Jászón kezébe nyomta az ajtó kulcsát.

— Fogok neked levelet írni, ha megígéred, hogy keresel valakit, aki fölolvassa neked — mondta.

— Igen, mami. Mi lesz a macskával, mami? — tudakolta Jászón.

— Ó, Csöves velünk jön — legyintett Ogg Ángyi.

— Mi? De hát ő egy macska! — csattant föl Mállotviksz Néne. — Nem vihetsz magaddal macskákat! Nem fogok semmiféle macskával utazni! Épp elég rossz nadrággal és provokatív csizmával együtt járni-kelni!

— Hiányolni fogja az anyuciját, ha itt marad, nem igaz, cicám — gőgicsélte Ogg Ángyi, fölemelve Csövest. A kandúr ernyedten lógott, mint a középen megmarkolt tejeszacskó.

Ogg Ángyi számára Csöves még mindig az az édes kismacska volt, amelyik fonalgombolyagot hajkurászik szerte a szobában.

A világon mindenki más számára óriási kandúr volt, egy nyaláb hihetetlenül elpusztíthatatlan életerő olyan bőrben, amely nem annyira szőrzetnek látszott, mint inkább egy darab kenyérnek, amit előzőleg nedves helyen felejtettek vagy két hétre. Idegenek gyakorta megsajnálták, mert füle már nem volt és a képe úgy nézett ki, mintha egy medve táborozott volna rajta. Nem tudhatták, hogy ez azért van, mert Csöves, a macskaönérzet nevében, megpróbál legyőzni vagy megerőszakolni abszolúte bármit, a négylovas rönkszállító szekérrel bezárólag. Vérszomjas kutyák szűköltek és elbújtak a lépcső alá, valahányszor Csöves végigballagott az utcán. A rókák távol tartották maguk a falutól. A farkasok nagy ívben elkerülték.

— Ő valójában csak egy megvénült puhány — állította Ángyi.

Csöves az önelégült rosszindulat sárga szemű tekintetével meredt Mállotviksz Nénére, azzal, amit a macskák az olyan embereknek tartogatnak, akik nem szeretik őket, és dorombolt. Csöves lehetett az egyetlen macska, aki képes volt gúnyosan vihogni dorombolás közben.