
— Régi hegyvidéki település a Csendes-óceán közelében. Csaknem négyszáz éve felhagyott bányák. Érdekes kirándulások a föld alatti vágatokban. Jó összeköttetés röppel vagy suhanóval. Üdülők orvosi ellátással, bérelhető kertes villák úszómedencével, légkondicionálással, irodánk helyi kirendeltsége különféle szórakozásokat szervez, kirándulások, játékok, társas összejövetelek. A helyszínen reál, mut és sztereon.
— Igen, ez jónak látszik — mondtam. — Egy kertes villa. És legyen hol úszni. Tehát úszómedencével, rendben?
— Természetesen, uram. Úszómedence ugródeszkákkal, vannak ott mesterséges tavak is, víz alatti barlangokkal, kitűnően felszerelt könnyűbúvár központ, víz alatti műsorok.
— A műsorokat mellőzhetjük. És mennyibe kerül?
— Százhúsz it egy hónapra. De ha közösen veszik ki a villát, másik bérlővel, akkor csak negyven.
— Közösen?
— A villák nagyon tágasak, uram. Legalább tizenkét szoba, de akár tizennyolc is. Automatikus kiszolgálás, étkezés helyben, helyi vagy egzotikus konyha, tetszés szerint.
— Értem. Hát, talán csakugyan. jó lesz. A nevem Bregg. Kibérelem a villát. Hogy is hívják a helyet? Klavestra? Most fizetek?
— Ahogy kívánja. Odaadtam neki a kaltert.
Kiderült, hogy csak én kezelhetem — ezt nem tudtam, de a robot természetesen most sem lepődött meg. Kezdtem mindinkább megkedvelni a robotokat. Megmutatta, hogyan csináljam, hogy csak egyetlen zseton hulljon ki a belenyomott számmal. Ugyanennyivel csökken az egyenleget mutató szám a felső ablakokban.
— Mikor utazhatok oda?
— Amikor óhajt. Bármikor.
— Jól van. De. kik lesznek még abban a villában?
— Marger úr és a felesége.
— Mondhatna róluk valamit?
— Csak annyit, hogy fiatal házaspár.
— Hm. És nem fogom zavarni őket?
