— Felszabadítsanak?

— Egyszer az emberek rábízták a gépekre, hogy gondolkodjanak helyettük, abban a reményben, hogy ez majd fölszabadítja őket. De csak oda vezetett, hogy más gépekkel szövetkezett emberek a rabszolgáikká tehették őket.

— „Ne készíts gépezetet az emberi elme hasonlatosságára” — idézte Paul.

— Egyenesen a Butleri Dzsihadból és az Orániai Katolikus Bibliából — mondta az öregasszony. — De az O. K. Bibliának igazában azt kellett volna mondania: „Ne készíts gépezetet, amely az igazi emberi elme utánzata.” Tanulmányoztad a szolgálatodban álló Mentátot?

— Együtt végeztem tanulmányokat Thufir Hawattal.

— A Nagy Lázadás elvett az emberektől egy mankót. Kikényszerítette az igazi emberi elmék fejlődését. Iskolák jöttek létre az igazi emberi tehetségek képzésére.

— A Bene Gesserit-iskolák?

Az öregasszony bólintott.

— Mostanra csak kettő maradt fönn azokból az ősi iskolákból: a Bene Gesserit és az Űrliga. A Liga, sejtésünk szerint, a szinte tiszta matematikát helyezi előtérbe. A Bene Gesserit más funkciót tölt be.

— Politizál — mondta Paul.

— Kull wahad! — fakadt ki az öregasszony. Szúrós pillantást vetet; Jessicára.

— Nem én mondtam neki, Tisztelendő Anyám — mondta Jessica.

A Tisztelendő Anya figyelme ismét a fiúra irányult.

— Ehhez feltűnően kevés adatra volt szükséged jegyezte meg. — Bizony, politizál! Az eredeti Bene Gesserit-iskolát olyanok irányították, akik jól látták, hogy szükség van a folyamatosság összekötő fonalára az emberiség kusza ügyeiben. És látták, hogy ilyen folyamatosság csak akkor lehetséges, ha elkülönítik az emberi örökséget az állati örökségtől — tenyésztési céllal!

Paul hirtelen úgy érezte, hogy az öregasszony szavai elveszítették különös élességüket. Úgy érezte, sértik azt az érzékét, amelyet az anyja ösztönös helyességérzetnek hívott. Nem mintha a Tisztelendő Anya hazudott volna; szemlátomást hitt abban, amit mondott. Ez valami mélyebb disszonancia volt, valami, ami összefüggött Paul félelmetes céljával…