Motolla rosszallta. A tűz fontos. Az embernek nem lenne szabad csak úgy meggyújtania, az nem elég tiszteletteljes. Ilyenek manapság az emberek, mindig rohangálnak és… tüzek. Igen, a tüzek is sokkal melegebbek voltak a régi szép időkben. Azok a tüzek, amiket manapság gyújtanak, nem melegítenek föl, hacsak nem ülsz csaknem rájuk. Valami a fában… rosszfajta fa. Mostanában minden rossz. Hígabb. Homályosabb. Nincs semmiben igazi élet. És a napok rövidebbek. Mmm. Valami nem stimmel a napokkal. Kurtábbak. Mmm. Minden nap elmúlása egy örökkévalóságig tart, ami fura, mert a napok többesben hanyatt-homlok elrobognak, mintha pánikban menekülnének. Nincs valami sok dolog, amit az emberek el akarnának végeztetni egy 130 éves varázslóval, és Motolla szokásává vált, hogy minden étkezés előtt két órával megérkezzen az ebédlőasztalhoz, csak hogy teljék az idő.

Végtelen napok, sebesen elsuhanva. Ennek semmi értelme. Mmm. Megjegyzem, az embernek már nincs az az értelme, amije megvolt a régi szép időkben.

És hagyják, hogy az Egyetemet most puszta sihederek igazgassák. A régi időkben rendes varázslók igazgatták, nagy termetű férfiak, bárkaszerű fölépítéssel; az a fajta varázsló, akire föl lehet nézni. Aztán hirtelen azok mind elmentek valahova és Motolla fölött most ezek a suhancok gyámkodnak, akiknek még megvan némelyik saját foga. Mint az a Maphlaves legényke. Motolla világosan emlékezett rá. Vékonydongájú fiú, elálló fülek, sosem törölte meg rendesen az orrát, nyafogott a mamája után az első éjszaka a diákotthonban. Mindig rosszban mesterkedett. Valaki azt próbálta bemagyarázni Motollának, hogy most Maphlaves az Arkrektor. Mmm. Biztos azt hiszik róla, hogy már agyalágyult.

Hol van az a nyavalyás tűzszerszám? Ujjak… a régi szép időkben rendes ujjai voltak az embernek…

Valaki lerántotta a leplet egy lámpásról. Valaki más egy pohár italt nyomott tapogatózó kezébe.

— Meglepetés!

A Halál házának előszobájában van egy óra, penge alakú ingával, de mutatók nélkül, hiszen a Halál házában nincs más idő, csak a jelen. (Természetesen volt a jelenlegi jelen előtt is egy jelen, de az is csak jelen. Mindössze korábbi.)