A kiszáradt kút körül festői tábor terült el. Karókra kifeszített takarókból vert sátrak alatt húzták meg magukat azok, akik hajlék nélkül maradtak. Louis a mentésben részt vett munkások számára is sátrat emeltetett.

Leültünk az egyik sátor elé. Hideg húst ettünk kenyérrel, utána vörös bort ittunk; úgy éreztem, hogy eddigi életemben nem ettem még ennél finomabb vacsorát. Aztán elsétáltam a segélyhelyig, abban a reményben, hogy találkozom Martine-nál. Csalódtam, a lány aludt. Massacre elégedetten közölte, hogy a sebesültek között alig van egy-két súlyosabb eset. Nagybátyám házából hordágyon lehozatta Breffort-t és a fivéremet. Mindketten jobban voltak.

— Bocsásson meg, de szörnyen fáradt vagyok — mentegetőzött a sebész —, és holnap operálnom kell. Ilyen körülmények között nehéz műtét lesz.

Visszatértem a sátorba, és hamarosan magam is elaludtam szalmából vetett fekhelyemen. Motorberregésre ébredtem. Még „éjszaka” volt, vagyis az a bíbor félhomály, amelyet ti „vörös éjszaka” néven ismertek. Az autó az egyik összeomlott ház mögött ál t. Megkerültem a romokat, és megpillantottam a nagybátyámat.

Vandallal együtt hírekért jött.

— Mi újság? — kérdeztem.

— Semmi. Áram nélkül a kupola használhatatlan. Jártam az üzemben. Estranges azt mondta, hogy hosszú ideig ne számítsunk áramra. Az erőmű nem jött utánunk. Egyébként közölhetem, hogy olyan bolygón vagyunk, amelyik 29 óra alatt fordul meg a tengelye körül, és a tengelye csak kevéssé vagy egyáltalán nem hajlik el pályája síkjától.

— Honnan tudod mindezt?

— Egyszerű. A kék nap 14 óra 30 percig tartott. A vörös napnak 7 óra 15 percre volt szüksége, hogy elérje a tetőpontot. A teljes körforgás tehát 29 óra hosszat tart. Másrészt a napok és az „éjszakák” egyforma hosszúak, holott nem valószínű, hogy az egyenlítő vonalán vagyunk, talán inkább az északi szélesség 45.