Természetesen többet tudott, mint amire emlékezett, hiszen elmesélték neki az egész történetet. Amikor hét- vagy nyolcéves volt, és először töprengett el rajta, ki is voltaképpen az a személy, akit egyszerűen az Arha névvel illetnek, felkereste testőrét, Kezest, az őrparancsnokot, és megkérte őt:
— Mondd el, Kezes, hogyan választottak ki engem!
— Ó, de hát tudod te azt, kicsikém.
És valóban tudta. A magas, rideg hangú papnő, Thar elmesélte neki a történetet sokszor, míg szóról szóra nem tudta és föl nem mondta, mint a leckét.
— Igen. Tudom. Amikor Atuan sírjainak legelső papnője meghal, a temetési és megtisztulási szertartásokat egy holdhónapon belül hajtják végre. Ezután a Sírok szent helyének néhány papnője és őre átkel a sivatagon, végigjárja Atuan városait és falvait, kérdezősködve és kutatva. Azt a leánygyermeket keresik, aki a papnő halálának éjszakáján született. Amikor ilyen gyermekre lelnek, figyelik őt, és várakoznak. Az újszülöttnek testileg-lelkileg egészségesnek kell lennie, nem lehet angolkóros, később sem kaphat himlőt vagy egyéb rútító nyavalyát, nem vakulhat meg. Ha épen és egészségesen elél ötéves koráig, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy valójában ő az elhunyt papnő újjászületett porhüvelye. Ekkor tudatják felőle Avabát Istenkirályát, majd elviszik annak templomába, és ott egy esztendeig tanítják. Ennek az évnek a végén elkísérik a trónterembe, ott visszaadják nevét urainak, a Névteleneknek, mivel ő maga is névtelen: ő a mindig újjászülető papnő.