Az egész személyzet mély álomba merülhet, csak az ügyeleteseknek kell virrasztaniuk. De még egy jó hónapig folyt a vita, készültek a számítások, a Tanácshoz küldendő jelentések. A kézikönyvek adataiban találtak néhány emlékeztetőt arra, hogy milyen veszélyes kísérleteket végeztek a Zirdán a részben hasadó atomüzemanyagokkal. Megtalálták az elpusztult bolygó kiváló tudósainak beszédeit; ők felhívták a figyelmet arra, hogy a kísérleteknek káros hatása van az életre, s erről már bizonyos jelek tanúskodnak is, követelték tehát megszüntetésüket. Száztizennyolc évvel ezelőtt a Nagy Gyűrű rövid figyelmeztetést továbbított, amely elegendő volt a rendkívül magas szellemi képességű emberek számára, a Zirda kormánya azonban nyilvánvalóan nem vette ezt komolyan.

Semmi kétség: a Zirda azért pusztult el, mert a sok vigyázatlan kísérlet miatt káros sugárzás halmozódott fel, s mert botor módon az atomenergia veszélyes fajtáit használták más, kevésbé ártalmas energiafajták helyett.

A rejtély megoldódott, a csillaghajó utasai azóta már kétszer merültek háromhónapos álomba, utána ugyanannyi ideig végezték szokott munkájukat.

A Tantra pedig most már hosszú idő óta köröz a szürke bolygó körül, s óráról órára kisebb a remény, hogy találkozik az Algrábbal. Valami szörnyűség fenyeget…

Erg Noor megállt a küszöbön, s az elgondolkozó Nisára pillantott. A leány lehajtotta sűrű hajkoronás fejét: olyan, mint valami bolyhos, aranyos virág… Fiúsan pajkos az arcéle. Ferdén ülő szemét, amely gyakran összehúzódott a visszatartott nevetéstől, most tágra nyitotta, mintha nyugtalanul, de bátran keresne valami ismeretlent. A leány maga sem tudta, hogy odaadó, önzetlen szerelme mily erős belső támasz Erg Noor számára. A tudós úgy érezte, hogy az akaratát és érzelmeit acélosra edző kísérletek hosszú évei után már belefáradt a vezető szerepébe, abba, hogy bármely pillanatban vállalnia kell a teljes felelősséget az emberekért, a hajóért, az expedíció sikeréért.